„Elképedéssel hallgatom” – Ámon Ada az orbáni atomálomról

Belpol

Olyan kijelentéseket tett Orbán Viktor a hazai atomenergia-termelés növeléséről, melyek végrehajtására még ő sem lehet képes – állítja az Energiaklub igazgatója. A tervek ráadásul a rezsiharcot is veszélyeztethetik.

false

 

Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: A múlt héten azt nyilatkozta a miniszterelnök, hogy 4-5 év múlva az EU-s országok közül nálunk lesz a legolcsóbb a villamos energia, ennek feltétele pedig az atomenergia-kapacitás bővítése. Hogyan értelmezik ezt annak fényében, hogy Paks bővítése legkorábban a 2020-as évek végére várható?

Ámon Ada: Elképzelésem sincs, osztom azt a feltételezést, hogy Orbán Viktor energetikai szakértő nélkül utazhatott Indiába, ahol ezt mondta. A 4-5 év sehogyan sem stimmel, hiszen egy atomerőmű engedélyeztetésének elkezdése önmagában ennyi idő, az üzembe helyezésig ezután átlagosan 7-nél is több év telik el. Ha most elkezdik a folyamatot, 11-12 év múlva épülhet új erőmű, korábban a mi tudomásunk és ismereteink szerint semmiképpen nem. 2025-nél korábbra egyetlen általunk látott MVM-es vagy kormányzati terv sem számol új reaktorral.

magyarnarancs.hu: Orbán azt is mondta, hogy a bővítés 60-70 százalék körülre emelné az atomenergia részesedését az energiaellátásban.

ÁA: Ez azt feltételezi, hogy Magyarországon az energiaigény nagyon alacsony lesz, és az össz-energiaigényen belül az atomenergia aránya gyakorlatilag megduplázódik. Azt is feltételezi, hogy a két erőmű hosszú ideig egymás mellett működik. A 60-70 százalékos arányhoz az kellene, hogy nagyon magas legyen a zsinóráram felhasználásának aránya, hiszen ez a folyamatos energiatermelési mód jellemzi az atomerőműveket. Az éjszakai áramtermelés így sok esetben jóval meg fogja haladni a magyarországi igényeket. Pusztán a beruházás költségei miatt egy új atomerőműből előállított energia duplája lesz a villamos energia mai piaci árának, és minimum háromszorosa a mai paksi áramárnak.

magyarnarancs.hu: Tehát ez nehezen tenné olcsóbbá az energiát.

ÁA: Effektíve drágábbá tenné a villamos energiát a mai ismereteink szerint, persze lehet, hogy Orbán tud valamit, amit mi még nem tudunk. A bővítés egyébként gyakorlatilag egy új atomerőmű építését jelenti, ami mindenben különbözni fog a mostanitól, kivéve, hogy maghasadás zajlik benne és a használati utasítását szintúgy cirill betűkkel írják. Elképedéssel hallgatom a miniszterelnököt erről a témáról beszélni, az európai mainstream felől nézve szinte bármelyik kijelentése megkérdőjelezhető.

magyarnarancs.hu: A visegrádi négyek találkozóján ugyanakkor az került szóba, hogy lazítani kellene az európai atomenergia-szabályozáson, és a híradások szerint a másik három kormányfő nem mondott ellent Orbánnak.

ÁA: Úgy nyilatkoztak, mintha az EU megakadályozná atomerőművek építését, holott erről szó nincs. Egyszerűen – mint minden más technológia esetében – versenysemlegességet képvisel az EU, a bizottság nem tartja megengedhetőnek nem piackonform eszközök bevetését a tagállamok részéről, úgy mint támogatás nyújtását ennek a technológiának. Nem arról van szó, hogy gátolná az építkezéseket, hanem egyszerűen nem engedi, hogy a megújulókhoz hasonló támogatást nyújtsanak az atomenergiának. Ennek oka, hogy a nukleáris technológia – a megújuló energiaforrásokkal szemben – nem mondható új, a piacra betörő modellnek, hiszen az elmúlt ötven évben lett volna alkalma bebizonyítani, hogy tud olcsóbb vagy biztonságosabb lenni. Ez azonban nem történt meg.

magyarnarancs.hu: Tehát az EU csak az atomenergia állami szubvencionálását nem engedélyezi?

ÁA: Így van, hiszen ez egy nagyon furcsa spirált indítana el.

magyarnarancs.hu: Év elején Perger András, az Energiaklub projektvezetője arról beszélt lapunknak, hogy a paksi bővítés előkészítésének nyilvánosságával, ellenőrizhetőségével is vannak problémák. Azóta tisztábban látnak?

ÁA: Nem, általában a sajtó is úgy ír erről, hogy „a Pakson épülő egy vagy két reaktor”, tehát azt sem tudni, hány reaktor lesz, mekkora lesz a teljesítményük. Jóformán csak a szakmai közbeszédből derül ki, hogy két reaktort építenének. Ha naiv vagyok és jóhiszemű, akkor még az is elképzelhető, hogy a magyar energiaellátás szempontjából jó lenne egy új atomerőmű építése, csak nem ismerjük ennek részleteit. Ha annyira meggyőző és pozitív ez a beruházás, miért titkos – a magyar kormány igazán felfedhetné azokat a dokumentumokat, melyek alapján támogatja ezt a beruházást. Egyelőre azonban csak kérdőjeleket látunk. Orbán Viktor Indiában még azt is mondta, hogy közel vagyunk a megállapodáshoz. De ki állapodik meg kivel, és főleg miről? A magyar kormány fog tárgyalni? Nem is értem.

magyarnarancs.hu: Az már biztos, hogy orosz beruházásról van szó?

ÁA: Minden jel erre mutat. Ez abból a szempontból is érdekes, hogy a közvélemény-kutatások alapján a magyar emberek nem szeretnének újabb atomerőművet, és még kevésbé szeretnének orosz atomerőművet. Ez a Fidesz szavazóira különösen igaz.

magyarnarancs.hu: Az atomenergia melletti elköteleződés korábban konszenzusosnak látszott a pártok között. Az Energiaklub folytat párbeszédet ebben a témában a kormánnyal vagy ellenzéki pártokkal?

ÁA: Nekünk nem feladatunk erről semmifajta párbeszédet folytatni, mi azoknak az anyagoknak az ismeretében tudnánk beszélni bárkivel, amelyek egyelőre titkosak. Ha tudnánk, hogy milyen módon tervezik finanszírozni a projektet, akkor lehetne róla vitatkozni. Az a baj, hogy Magyarországon az energetikai szakma sem nyilvánít véleményt a kérdésben, holott magánbeszélgetések folyamán mindenki azt mondja, hogy ez a döntés korai, finanszírozhatatlan. Nem a rezsicsökkentés, hanem a rezsinövelés irányába hat. Nagyon fontos lenne az érdemi párbeszéd, de ez nem történik meg, mert a magyar kormány láthatóan rejteget valamit, a hatóságok és intézmények pedig hallgatnak. Amikor 2009 tavaszán Gyurcsány Ferenc a gázvezetékekkel kapcsolatban aláírt egy papírt Moszkvában, akkor mérvadó energetikai szakemberek mondták, hogy ez hazaárulással ér fel. Ha erről az atomerőműről beszélünk, két nagyságrenddel komolyabb pénzekről van szó, és nem tudom, miért gondolja bárki, hogy a dörzsölt és tapasztalt oroszokkal jó feltételekkel tudunk majd hitelszerződést vagy reaktorépítési szerződést aláírni. Félve jelenteném ki, hogy Magyarországon van ehhez megfelelő szakember. Minimum 3000 milliárd forintról, a magyar éves költségvetés 20 százalékáról van szó.

magyarnarancs.hu: Van rá bármi esély, hogy az előkészítő anyagok, háttértanulmányok nyilvánosságra kerüljenek?

ÁA: Mi ezen dolgozunk. De az is agyrém, hogy míg rengeteget beszélünk az EU-s pénzek felhasználásáról, addig nekünk perelnünk kell a Magyar Villamos Műveket (MVM) vagy az éppen illetékes hatóságokat, hogy megismerhessük a villamosenergia-ellátás vagy a költségvetés jövőjét alapvetően meghatározó adatokat. Ahogy mondta, ez kormányokon átívelő probléma, és én azt gondolom, hogy egy ilyen projektnek iszonyú magas a korrupciós kockázata. Az általunk kiperelt dokumentumok is azt mutatják, hogy értelmetlen, nulla hozzáadott értéket hozó tanulmányért is fizetett már az MVM. Szerintem minimum 10 százalékos korrupciós kockázata van egy ilyen beruházásnak, ami 3000 milliárd forintnál már nagyon-nagyon sok pénz.

magyarnarancs.hu: Kihez folyhat ez a pénz, kik írták ezeket a tanulmányokat?

ÁA: Itt ül előttem az oknyomozó újságírás egyik eklatáns alakja, reméljük, majd kideríti, hova megy a pénz. Én nem tudom, de az Esplanade Kft. 40 milliós copypastelt anyagát még mindig csak harmadrészben ismerjük, mert valószínűleg nagyon dehonesztáló lenne az a kép, amit az MVM saját magáról mutatna a nyilvánosságra hozatallal. Egyébként a tanulmányt még a Gyurcsány-kormány ideje alatt rendelték meg, de a mostani MVM-vezetés nem adja oda nekünk.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.