„Elképedéssel hallgatom” – Ámon Ada az orbáni atomálomról

Belpol

Olyan kijelentéseket tett Orbán Viktor a hazai atomenergia-termelés növeléséről, melyek végrehajtására még ő sem lehet képes – állítja az Energiaklub igazgatója. A tervek ráadásul a rezsiharcot is veszélyeztethetik.

false

 

Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: A múlt héten azt nyilatkozta a miniszterelnök, hogy 4-5 év múlva az EU-s országok közül nálunk lesz a legolcsóbb a villamos energia, ennek feltétele pedig az atomenergia-kapacitás bővítése. Hogyan értelmezik ezt annak fényében, hogy Paks bővítése legkorábban a 2020-as évek végére várható?

Ámon Ada: Elképzelésem sincs, osztom azt a feltételezést, hogy Orbán Viktor energetikai szakértő nélkül utazhatott Indiába, ahol ezt mondta. A 4-5 év sehogyan sem stimmel, hiszen egy atomerőmű engedélyeztetésének elkezdése önmagában ennyi idő, az üzembe helyezésig ezután átlagosan 7-nél is több év telik el. Ha most elkezdik a folyamatot, 11-12 év múlva épülhet új erőmű, korábban a mi tudomásunk és ismereteink szerint semmiképpen nem. 2025-nél korábbra egyetlen általunk látott MVM-es vagy kormányzati terv sem számol új reaktorral.

magyarnarancs.hu: Orbán azt is mondta, hogy a bővítés 60-70 százalék körülre emelné az atomenergia részesedését az energiaellátásban.

ÁA: Ez azt feltételezi, hogy Magyarországon az energiaigény nagyon alacsony lesz, és az össz-energiaigényen belül az atomenergia aránya gyakorlatilag megduplázódik. Azt is feltételezi, hogy a két erőmű hosszú ideig egymás mellett működik. A 60-70 százalékos arányhoz az kellene, hogy nagyon magas legyen a zsinóráram felhasználásának aránya, hiszen ez a folyamatos energiatermelési mód jellemzi az atomerőműveket. Az éjszakai áramtermelés így sok esetben jóval meg fogja haladni a magyarországi igényeket. Pusztán a beruházás költségei miatt egy új atomerőműből előállított energia duplája lesz a villamos energia mai piaci árának, és minimum háromszorosa a mai paksi áramárnak.

magyarnarancs.hu: Tehát ez nehezen tenné olcsóbbá az energiát.

ÁA: Effektíve drágábbá tenné a villamos energiát a mai ismereteink szerint, persze lehet, hogy Orbán tud valamit, amit mi még nem tudunk. A bővítés egyébként gyakorlatilag egy új atomerőmű építését jelenti, ami mindenben különbözni fog a mostanitól, kivéve, hogy maghasadás zajlik benne és a használati utasítását szintúgy cirill betűkkel írják. Elképedéssel hallgatom a miniszterelnököt erről a témáról beszélni, az európai mainstream felől nézve szinte bármelyik kijelentése megkérdőjelezhető.

magyarnarancs.hu: A visegrádi négyek találkozóján ugyanakkor az került szóba, hogy lazítani kellene az európai atomenergia-szabályozáson, és a híradások szerint a másik három kormányfő nem mondott ellent Orbánnak.

ÁA: Úgy nyilatkoztak, mintha az EU megakadályozná atomerőművek építését, holott erről szó nincs. Egyszerűen – mint minden más technológia esetében – versenysemlegességet képvisel az EU, a bizottság nem tartja megengedhetőnek nem piackonform eszközök bevetését a tagállamok részéről, úgy mint támogatás nyújtását ennek a technológiának. Nem arról van szó, hogy gátolná az építkezéseket, hanem egyszerűen nem engedi, hogy a megújulókhoz hasonló támogatást nyújtsanak az atomenergiának. Ennek oka, hogy a nukleáris technológia – a megújuló energiaforrásokkal szemben – nem mondható új, a piacra betörő modellnek, hiszen az elmúlt ötven évben lett volna alkalma bebizonyítani, hogy tud olcsóbb vagy biztonságosabb lenni. Ez azonban nem történt meg.

magyarnarancs.hu: Tehát az EU csak az atomenergia állami szubvencionálását nem engedélyezi?

ÁA: Így van, hiszen ez egy nagyon furcsa spirált indítana el.

magyarnarancs.hu: Év elején Perger András, az Energiaklub projektvezetője arról beszélt lapunknak, hogy a paksi bővítés előkészítésének nyilvánosságával, ellenőrizhetőségével is vannak problémák. Azóta tisztábban látnak?

ÁA: Nem, általában a sajtó is úgy ír erről, hogy „a Pakson épülő egy vagy két reaktor”, tehát azt sem tudni, hány reaktor lesz, mekkora lesz a teljesítményük. Jóformán csak a szakmai közbeszédből derül ki, hogy két reaktort építenének. Ha naiv vagyok és jóhiszemű, akkor még az is elképzelhető, hogy a magyar energiaellátás szempontjából jó lenne egy új atomerőmű építése, csak nem ismerjük ennek részleteit. Ha annyira meggyőző és pozitív ez a beruházás, miért titkos – a magyar kormány igazán felfedhetné azokat a dokumentumokat, melyek alapján támogatja ezt a beruházást. Egyelőre azonban csak kérdőjeleket látunk. Orbán Viktor Indiában még azt is mondta, hogy közel vagyunk a megállapodáshoz. De ki állapodik meg kivel, és főleg miről? A magyar kormány fog tárgyalni? Nem is értem.

magyarnarancs.hu: Az már biztos, hogy orosz beruházásról van szó?

ÁA: Minden jel erre mutat. Ez abból a szempontból is érdekes, hogy a közvélemény-kutatások alapján a magyar emberek nem szeretnének újabb atomerőművet, és még kevésbé szeretnének orosz atomerőművet. Ez a Fidesz szavazóira különösen igaz.

magyarnarancs.hu: Az atomenergia melletti elköteleződés korábban konszenzusosnak látszott a pártok között. Az Energiaklub folytat párbeszédet ebben a témában a kormánnyal vagy ellenzéki pártokkal?

ÁA: Nekünk nem feladatunk erről semmifajta párbeszédet folytatni, mi azoknak az anyagoknak az ismeretében tudnánk beszélni bárkivel, amelyek egyelőre titkosak. Ha tudnánk, hogy milyen módon tervezik finanszírozni a projektet, akkor lehetne róla vitatkozni. Az a baj, hogy Magyarországon az energetikai szakma sem nyilvánít véleményt a kérdésben, holott magánbeszélgetések folyamán mindenki azt mondja, hogy ez a döntés korai, finanszírozhatatlan. Nem a rezsicsökkentés, hanem a rezsinövelés irányába hat. Nagyon fontos lenne az érdemi párbeszéd, de ez nem történik meg, mert a magyar kormány láthatóan rejteget valamit, a hatóságok és intézmények pedig hallgatnak. Amikor 2009 tavaszán Gyurcsány Ferenc a gázvezetékekkel kapcsolatban aláírt egy papírt Moszkvában, akkor mérvadó energetikai szakemberek mondták, hogy ez hazaárulással ér fel. Ha erről az atomerőműről beszélünk, két nagyságrenddel komolyabb pénzekről van szó, és nem tudom, miért gondolja bárki, hogy a dörzsölt és tapasztalt oroszokkal jó feltételekkel tudunk majd hitelszerződést vagy reaktorépítési szerződést aláírni. Félve jelenteném ki, hogy Magyarországon van ehhez megfelelő szakember. Minimum 3000 milliárd forintról, a magyar éves költségvetés 20 százalékáról van szó.

magyarnarancs.hu: Van rá bármi esély, hogy az előkészítő anyagok, háttértanulmányok nyilvánosságra kerüljenek?

ÁA: Mi ezen dolgozunk. De az is agyrém, hogy míg rengeteget beszélünk az EU-s pénzek felhasználásáról, addig nekünk perelnünk kell a Magyar Villamos Műveket (MVM) vagy az éppen illetékes hatóságokat, hogy megismerhessük a villamosenergia-ellátás vagy a költségvetés jövőjét alapvetően meghatározó adatokat. Ahogy mondta, ez kormányokon átívelő probléma, és én azt gondolom, hogy egy ilyen projektnek iszonyú magas a korrupciós kockázata. Az általunk kiperelt dokumentumok is azt mutatják, hogy értelmetlen, nulla hozzáadott értéket hozó tanulmányért is fizetett már az MVM. Szerintem minimum 10 százalékos korrupciós kockázata van egy ilyen beruházásnak, ami 3000 milliárd forintnál már nagyon-nagyon sok pénz.

magyarnarancs.hu: Kihez folyhat ez a pénz, kik írták ezeket a tanulmányokat?

ÁA: Itt ül előttem az oknyomozó újságírás egyik eklatáns alakja, reméljük, majd kideríti, hova megy a pénz. Én nem tudom, de az Esplanade Kft. 40 milliós copypastelt anyagát még mindig csak harmadrészben ismerjük, mert valószínűleg nagyon dehonesztáló lenne az a kép, amit az MVM saját magáról mutatna a nyilvánosságra hozatallal. Egyébként a tanulmányt még a Gyurcsány-kormány ideje alatt rendelték meg, de a mostani MVM-vezetés nem adja oda nekünk.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.